A márka nyitni szeretne a közösségi megoldások felé. Ez rendben is van, hiszen egyrészt ugyanez a téma már a konkurenciánál is napirenden van, másrészt meg ott az a szúró, mellkas környéki érzés, hogy “aki lemarad, az kimarad”. A közösségi marketing körül olyan nagy a felhajtás, hogy a lelkesedéstől elvakulva, gyakran elmarad a helyzetelemzés és a tervezés, így az esetleges buktatókkal sem törődik senki. Pedig vannak.
A Forrester kiegészítette a 2,5 évvel ezelőtt bemutatott (egyébként Charlene Li és Josh Bernoff által kidolgozott) “Social Technographics” modellt, és bevezette a Beszélgetők kategóriáját. Az átdolgozásra ezért volt szükség, mert a modellben eddig nem találtak megfelelő helyet a twittelőknek.
Izgalmas évet zárunk ma. 2009 egyértelműen a közösségi média éve volt, itthon főleg, de tőlünk nyugatabbra is. Az évzáró téma mi más lehetne, mint egy kitekintés a 2010-es év legmeghatározóbb trendjeire?
A felsőoktatási intézmények a társadalom számos csoportjával kommunikálnak. A folyamatos kapcsolattartás a volt és jelenlegi hallgatókkal, valamint az új diákok megnyerésében, úgy látszik, mára megkerülhetetlenné vált. A Facebook kifejezetten kényelmes és okos platform az intézmények bemutatására és a párbeszéd alakítására.
Tartalom-stratégia végrehajtása a közösségi médiában. Hogyan és milyen tartalommal töltsük meg a Facebook-on létrehozott márkaoldalt? Hogyan tehetjük rajongóvá a felahsználókat, és rendszeres látogatókká a rajongókat, valamint hogyan motiválhatjuk a tartalmak megosztását?
Ismét friss tények és kutatási adatok a legnagyobb és a leggyorsabban fejlődő közösségi oldalakról: terítéken a Facebook és a Twitter nyári teljesítménye.
A Knowledge Networks 2009 márciusában végzett, az amerikai lakosságra reprezentatívnak mondott felmérése szerint, bár az internetező lakosság 83 százaléka tagja valamely közösségi médiumnak, a regisztráltaknak csupán töredéke használja a felmérésben részt vett 27 közösségi oldalt a vásárlást megelőzően tájékozódásra.
A közösségi média (social media) lényegében az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a digitális technológia segítségével megvalósuló formája. Az információ bármi lehet, ami érdeklődésre tart számot: hírek, vélemények, vagy a felhasználók által előállított egyéb tartalmak. A közösségi média lényegében demokratizálja a kommunikációt: átlép a hagyományos tömegmédia központosított, hierarchikus (egy mindenkinek) modelljéből a hálózatos, azaz heterarchikus (mindenki mindenkinek) modellbe. Ez azt is jelenti, hogy azok, akik eddig csupán passzív befogadók, tartalomfogyasztók voltak, könnyedén átléphetnek a tartalom-előállítói oldalra is.
