Izgalmas évet zárunk ma. 2009 egyértelműen a közösségi média éve volt, itthon főleg, de tőlünk nyugatabbra is. Az évzáró téma mi más lehetne, mint egy kitekintés a 2010-es év legmeghatározóbb trendjeire?
1. Elvándorlás a nemzetközi platformokra
A nemzetközi platformok egyre magabiztosabban szívják fel a magyar felhasználókat. A 2009-es első növekedési periódus után mind a Twitter, mind a Facebook neve ismertté vált az internetező lakosság körében. Utóbbi jelenleg már több mint 617 ezer magyar felhasználót számlál, és bár az iwiw 4,5 milliós regisztrált táborához képest még mindig egy szűk csoportról beszélhetünk, ez a szám már minden bizonnyal elérte a berobbanáshoz szükséges kritikus tömeg méretét.
2. Minőségi átrendeződés
A növekedő zajban egyre nehezebbé válik a felhasználóknak kiszűrniük az értékes információkat, így szükségszerűen megkezdődik az ismerősi hálózatok “nagytakarítása”: a spam-gyanús felhasználók (figyelem, azok a felhasználók is, akiknek a nevében különböző alkalmazások spammelnek) letiltásra kerülnek, és így eltűnnek a hírfolyamból. Ezzel szemben felértékelődik az “egyedi hang” és az “értékes információ” forrása, akikhez már nem kizárólag személyes ismerősök kívánnak csatlakozni.
Az irreleváns információhalmaz miatti leiratkozások megakadályozására a hirdetők tömeges (több tízezres vagy több milliós) rajongótábor kiépítése helyett különböző érdeklődési körrel bíró szegmenseket hoznak létre. Az így létrejövő mikro-márkaközösségekben kezelhető számú felhasználó foglal helyet csupán, így lehetővé válik a személyre szabott kommunikáció, és megindulhat az igazi párbeszéd.
3. Közösségi keresés
A felhasználók által termelt információ exponenciális növekedése lehetővé teszi a közösségi adatokban történő keresést. A közösségi keresés kvalitatív információval gazdagíthatja a hagyományos webes keresést: például kiegészíti a találatokat a felhasználó saját ismerőseitől származó, primer információkkal és értékelésekkel, vagy kereshet az azonnali (real time) hozzászólások között is , vagy a teljes közösségi hálózatban. Ha mindez lehetővé válik (korlátok között 2010-ben bizonyosan) az azt is jelenti, hogy a régebb óta a közösségekben lévő márkák előnyösebb helyzetbe kerülnek, hiszen a beszélgetések révén ők már alapanyagot biztosítottak a keresők számára.
4. Hirdetői elvárások növekedése
A felhasználók mellett a hirdetők is egyre tudatosabban fordulnak az online közösségek irányába, és ez a folyamat 2010-ben is folytatódni fog. A közösségi média játszótérből küzdőtérré válik. A bentlevők és az új belépők egyaránt egyre komolyodó elvárásokkal érkeznek: már nem a puszta jelenlét és a tagtoborzás a fontos. Célok, célhierarhiák mentén alakítják a közösségi média marketinget, amelyhez számszerű elvárásokat is rendelnek. A mérhetőség kiemelt szerepet kap, és a szakma már nem az elnevezésen fog vitatkozni, hanem az objektív mérhetőség kritériumain, és annak technológiai megoldásaival kísérletezik.
5. Tudatos közösségi jelenlét
Az online közösségi lét életformává válik: 2010-ben nem telefonon, e-mailben, vagy személyesen értesülünk a legfontosabb eseményekről és hírekről, hanem ismerőseink státusz-frissítéseiből. A szociális beszélgetések témáját egyre karakteresebben tematizálják a márkák és a közösségi alkalmazások.
A közösségi média által hozott változások a cégek életét is alapvetően befolyásolják. 2010-ben az SM elsősorban nem egy új hirdetési platform lesz, hanem a cégről szóló beszélgetések új színtere, ahol villámgyorsan terjed az információ és ahol az azonnali reakció is sokszor túl későn érkezik. Megnövekszik a kereslet a Community Managerek és SM Marketingesek iránt, de hosszú távon a közösségi média kezelésére nem csak 1-1 személyt kell felkészíteni, mert a közösségi médiában valójában a szervezet minden egyes tagja részt vesz, így annak a szervezeti kultúra részévé kell válnia.
6. Multiplatformitás
2010-ben minden bizonnyal tovább nő a mobilinternetes okostelefonok piaci részesedése. Ennek egyik legfontosabb hajtóereje lesz a közösségi média. Az emberek úton-útfélen be akarnak kapcsolódni az információs vérkeringésbe. A letölthető mobil alkalmazások mellett pedig egyre nagyobb számban jelennek meg a platformoktól független, virtuális szolgáltatások, amelyek alapját az online közösségek képezik.
