A közösségi hálózatokban eltöltött idő, világviszonylatban - a tavalyi évhez képest - ismét nőtt, méghozzá 83 százalékkal. A Facebook egyértelmű nyertese a felhasználók figyelméért vívott küzdelemnek: 2008 áprilisáról 2009 áprilisára 1,7 milliárd percről 13,9 milliárd percre növelte részesedését az online médiahasználatból.
A FB közösség népszerűsödése látványosan vonja el a felhasználókat, és a felhasználók figyelmét a mySpace-ről, amelynek időrészesedése 31 szézalékot csökkent az elmúlt évhez képest. A 2009. február óta második helyre visszaszorult site azonban továbbra is népszerűbb például az online videónézés tekintetében. A mySpace-en kezdeményezett 120,8 millió videó-stream segítségével a felhasználók összesen 384 millió percet, fejenként 38,8 percet töltöttek online videónézéssel az oldalon. A Facebook ennek kevesebb mint harmadát tudta teljesíteni - derült ki a Nielsen Online felméréséből.
A Twitter látványos berobbanása azonban mindkét nagyot veszélyeztetheti: a mikroblog szolgáltatás egy év alatt több mint 3700 százalékos bővülést tudott elérni, ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek: a mai online médiában gyakran előfordul, hogy a nagy dirrel-durral érkező szolgáltatások egyik percről a másikra eltűnnek a színpadról. Jon Gibs, a Nielsen Online alelnöke rögtön a Friendstert emeli ki intő példaként, amely már a top 10 közösségi oldal közelébe sem tud férkőzni. A felmerülő kételyeket a Harvard Business június elsején publikált jelentése is tovább erősíti, amely a Twitter felhasználók szokásait járja körbbe. Ez alapján a hájpolt szolgáltatás tartalmainak 90%-át valójában a felhasználóknak csupán 10%-a produkálja. (Összehasonlításképpen: a kevésbé közösségi Wikipedia tartalmainak jelentős részét a felhasználók 15%-a állítja elő, egy “hagyományos” közösségi oldalét viszont már 30% generálja.)
Forrás: Harvard Business blog
Bár a magyar piacot a külföldi közösségi hálózatok egyelőre nem rengették meg, (ennek elsősorban nyelvi okai vannak, valamint fontos tényező a hazai internetezők motivációjának hiánya is), a paletta gyors átrendeződése azt jelzi, hogy a felhasználók lojalitása drámaian csökkent: egyre nyitottabbá válnak az újdonságokra, új funkciókra, az integrált szolgáltatásokra, ugyanakkor a váltás költsége (elsősorban a felépített ismerettségi hálózat, valamint a megszokott szolgáltatások elhagyása) már nem jelent visszatartó erőt, hiszen a kapcsolatok importálhatóvá váltak, a bevált szolgáltatásokat pedig könnyű másolni.
A stabilan népszerű közösségi hálózatok ugyanakkor csak pár funkcióban képesek kiváltani egymást, jellemző az egymás mellett(i) (meg)élés, és ezen belül az éppen kiugró, egyedi lehetőségek népszerűségének ingadozása, de fontos tényező még a site “coolság” faktora, illetve az aktuális médiafelhajtás is. Szintén a több szereplős piacot erősíti az oldalanként kimutatható eltérés a felhasználók összetételében is. A Facebook jellemzően továbbra is a MySpace korosztálya fölé lő. Látogatói körében még mindig a 25-34, valamint a 35-49 évesek vannak többségben. A magyar felhasználók között az arány egyértelműen a 25-34 éveseknek, elsősorban a hölgyeknek kedvez. A MySpce közösségében, ahol a zenei gyökerek még mindig erősen megkülönböztetik a site-ot, a 18-24 éveseké, valamint a 12-17 éveseké a főszerep. A MySpace mindkét korosztály tekintetében jelentős fölénnyel (előbbiben 26, utóbbiban 29 százalékkal) veri a Facebook azonos korcsoportban mért látogatottságát.
