2007 nyarán kezdődtek azok a beszélgetések, amiből végül az ősz folyamán elhatározás, 2008 januárjában pedig egy kézzel fogható makettkönyv született. A magyar tervezőgrafikai szakma best practice-ének szánt tanulmánykötet nemrég oklevelet nyert a Szép Magyar Könyv versenyen, és továbbjutott a Magyar Formatervezési Tanács által kiírt 2009-es Magyar Formatervezési Díj pályázatának II. fordulójába.
var addthis_pub = ‘technogracia’;
var addthis_brand [...]
Az egyik legnépszerűbb idegen szó, ami a technológiával, kommunikációval, gazdasággal, vagy a bármivel kapcsolatban előkerülhet. Dobálózunk vele szóban, írásban, és van aki gondolatban is, bár azon túl, hogy latinból ered, és használata kompoetenciát sugároz, mégsem egyértelmű, hogy mit is értünk valójában innováció alatt.
A Knowledge Networks 2009 márciusában végzett, az amerikai lakosságra reprezentatívnak mondott felmérése szerint, bár az internetező lakosság 83 százaléka tagja valamely közösségi médiumnak, a regisztráltaknak csupán töredéke használja a felmérésben részt vett 27 közösségi oldalt a vásárlást megelőzően tájékozódásra.
Mindent elborítanak az e-mailek. Az információs túlterheltségnek súlyos ára van, ami az elvesztegetett munkaidőből forintosítható. A felhasználói oldalon pedig aggasztó információs függőséget okoz a technológia. Frissíts, vagy ignorálj, ez itt a kérdés.
A Nielsen kutatócég annak járt utána, hogyan változott a videótartalmak fogyasztása a különböző platformokra történő kiterjesztéssel (A2/M2 Three Screen Report). A fő kérdés persze az volt: vajon veszélyezteti-e a TV szerepét az on-line és a mobilos videónézés, és ha igen, mire lehet számítani közép- és hosszútávon?
A közösségi média (social media) lényegében az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a digitális technológia segítségével megvalósuló formája. Az információ bármi lehet, ami érdeklődésre tart számot: hírek, vélemények, vagy a felhasználók által előállított egyéb tartalmak. A közösségi média lényegében demokratizálja a kommunikációt: átlép a hagyományos tömegmédia központosított, hierarchikus (egy mindenkinek) modelljéből a hálózatos, azaz heterarchikus (mindenki mindenkinek) modellbe. Ez azt is jelenti, hogy azok, akik eddig csupán passzív befogadók, tartalomfogyasztók voltak, könnyedén átléphetnek a tartalom-előállítói oldalra is.
Vajon képes-e egy márka arra, hogy közösséget hozzon létre? És egyáltalán alkalmas-e arra egy on-line közösség, hogy olyan érzékeny, csak virágnyelven körülírható és kék folyadékkal szemléltethető kategóriában növelje az eladásokat, mint a női intim higiéniás termékek? A világ egyik legnagyobb FMCG multija, a Proctor&Gamble szerint igen.
A facebook-os márkaoldal létrehozása csak az első lépés, ettől még nem generálódik érdeklődés, sem látogatás a külső site-ra. A FB-os jelenlét sikere, az edzettebb közösségi markettingesek számára nem meglepő módon, apróságokon múlik. Íme néhány tipp és javaslat a szakértőktől.
A súlyos nemzetbiztonsági és személyiségi jogokat sértő Google autó doszt is végigfényképezte Budapestet, hiába aggódott Jóri András adatvédelmi biztos. Az Európai Unió 29-es Adatvédelmi Munkacsoportjának tagját, amely munkacsoport hivatalból aggódik a Google ténykedése miatt, itthon elsősorban a fenti kérdések foglalkoztatják, amelyekben egyelőre döntésképtelen. A Google fotós ténykedése azonban nem csak kis hazánkban akasztotta ki a [...]
Statisztikák, toplisták, elemzések, adatok és trendek - egyszóval a digitális média hard és soft tényeit gyűjtöttük össze egy kötetbe. A DIGITÁLIS MÉDIA Tények könyve idén is komoly szakmai szerkesztőbizottság, valamint a nemzetközi és a vezető hazai kutatócégek adatait tartalmazza, és mától on-line is letölthető.
